Szombat este…

Általában otthon telik, hármasban, mostanában X-faktor nézéssel. Vagyis mi néznénk, Dorka meg próbálja túlénekelni akit mi hallgatnánk, általában beül a tv elé, hogy Őt nézzük. :) És pizsiben általában valami kiegésztővel - hajpánt, nyaklánc, kistáska- riszálja magát, és előad.:)

Most szombaton talált valami hasznos elfoglaltságot, és nekiállt vasalni. :) Minden pólót egyesével kihordott a szekrényből, szépen kiterítette, kivasalta, összehajtotta… :)

(Azért ekkor még korán volt, nem maradt el a fellépése…:))

De mivel épp a kezem ügyében volt a gép, gondoltam megmutatom.

Gyermekbántalmazásért kérem senki ne jelentse fel Apát, a Nő megvédte magát és bosszúból forrázott egyet a szemtelen lábon…:):)

 

Rohanás az élet…

Igen az… Reggel ovi, munka, megint ovi, haza, itthon mosás, főzés, káoszfeszámolás, közben kiskorú terelgetés, együtt rajzolgatás, kutyasétáltatás, fürdetés, vetítés, altatás… És vannak kimaradó momentumok…:)

Igaz ami igaz a héten még nem volt oviban Dodó, köhécsel, orrot fúj, remélhetőleg már nem sokáig. Viszont legalább Apával is volt ideje együtt tölteni egy kis időt. :)

Nincs nagyon időm regényt írni, inkább beszéljenek helyettem a képek…:)

Így készül a művésznő…:)

 

Ovi, mozi miegymás…:)

Na kezdjük az elején… Az ovi… pontosabban igazából semmi extráról nem tudok beszámolni, mint hogy örömmel megy, szereti, minden délután úgy jövünk ki, hogy “Anya, szuper volt ma az ovi!” Meg elmondja esténként, hogy “Apa megy az irodába, Anya a moziba, nekem meg az ovi a dolgozóm!” :) Szóval szépen megszokta hogy mindenkinek megvan a maga dolga.

Reggelente együtt kelünk, öltözünk szépítkezünk, bár még mindig minden reggel traumaként éri, ha nem épp a mese végén kapcsolom ki hogy indulunk. Akkor is, ha a mesének épp vége… :)

A kocsiban még trécselünk, megdumáljuk mi lesz az oviban, rajzol e nekünk, stb… Még munka előtt bevásárolok, és 4 körül boldogan röppen a nyakamba, hogy “Jaj de hiányoztam neked Anya!!” :) És igen, hiányzik nekem… De végre dolgozhatok és erre sokat vártam, és most azért ha igazán őszinte akarok lenni, élvezem…

Minden nap tanul valami új mondókát az oviban, amiket mindig csak stikában halok meg, amikor megfeledkezik magáról játék közben és elmondja a Bubunak, vagy csak magának. :) Bezzeg ha megkérdezem tanultak e valami újat, csak rávágja, hogy nem… :)

A legújabb, hogy kacsint…Na, hát attól kifekszem!! :):) Majd megpróbálom levideózni, érdemes…

Egyébként édes, gondoskodó, de inkább az álltaival, azon belül is a kutyusokkal játszik, babákkal ritkábban. Imád gyurmázni, festeni vagy bármilyen “kézműves” dolgot csinálni, bár sajnos erre mostanában kevesebb idő jut. Imád kirakózni és nagyon ügyes is benne. Nagy kedvenc lett a vetítő, bármelyik mesének örül. A szókincse brutál módon nő…:) Nagyon kell vigyáznunk, bár már simán rászól Apára, ha lehülyéz valakit vezetés közben, hogy “De Apaaaa, ez csúnya dolog ilyet nem mondunk!!” Megeszem ilyenkor… :)

Nem tudom, hogy ezzel a többi 3 éves is így van e vele, de örökké ugrabugrál, szalad tornázik, táncol, tehát nem áll le, egy pillanatra sem… De szó szerint.

Szóval tündéri kis emberke…

A végégre két kis apróság, amin feküdtünk Apával a röhögéstől :)

Reggel  fürdőben sminkelek. Bejön:

Ő: Anya, mit csinálsz?

Én: Sminkelek Szivem.

Feljön Apa a kutyával…

Apa:Dodó Anya mit csinál?

D: Minkel a fürdőben! :):) És még 20-szor elmondta, hogy Anya minkel, minkel…:):)

 

Este lefekvéshez készülődünk, neki persze esze ágában sincs. Okfejtése a következő volt:

“Anya, dehát nem látod, hogy még nincs vaksötét, hanem vaksütanap?” :):)

És még pár kép:

Művelődik Bubuval

A legnagyobb móka… Autózik szintén Bubuval:)

  oviban