Kezdjük egy kis videóval, magyarázatot nem tudok hozzá adni, talán csak, hogy erre mondják, hogy “van egy olyan saját nyelvük…” :):)
Aztán íme pár kép, régebbiek- újabbak vegyesen, kedvencek többnyire:)
Picit mintha kinőtte volna…:)
Na, ehhez fűznék azért pár mondatot… Az alvása.. Amilyen sokat szenvedtünk vele, mikor pici volt, úgy az első másfél évben kb, most olyan könnyű ezen a téren minden. Úgy néz ki, hogy be kell mennünk Apával mindkettőnknek, mert amikor szólok neki, hogy Dodó akkor menjünk, mindig meg, hogy”De Apa, te is pisérj be!” Bemegyünk mindhárman, ölelések, puszik, 3 után szigorúan kifogy :) Zene be, Bubu megölel, mesekönyv megölel… Van, hogy mesél is, de általában csak ott kell lennie :) Ha napközben alszik, és úgy teszem le, hogy még nem olyan fáradt, akkor fél órát még rendezkedik bent… behordja az ágyába ami szerinte még kellhet, ez történt itt is… Párnák, plüssök, újság… végül már alig fért el…:)
Hétvégén Ráckevén voltunk anyuékkal, szuper volt, szép idő nagy evés- ivás, Dorkának két fiú játszópatás, akikkel lehetett sarazni, Bünot kergetni, szaladgálni, Brünonak hatalmas kert, rengeteg szagolnivaló:)
Vigyorgás- távcsövezés :)
Mezítlábas szaladgálás a frissen terített földben :)
Még mindig gyerek ő is :)
Futás Laci Papához :)
És este az egész napos rohangálás, és nemalvás után… Elájulás Apa ölében :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése