Dodó és Apa…

Szeretnék egy kicsit arról írni, hogy miben hasonlít Dorka az apukájára… Aztán egy következőben, hogy rám miben… (az jóval rövidebb lesz)

Szóval… Születése napján, mikor első napos volt, gyönyörködtünk benne, majd apa észrevette, hogy az Dodó füle ugyanúgy van “megtörve” mint az övé, ráadásul ugyanaz. Elégedetten közölte velem, hogy “Jól van mostmár biztos vagyok benne, hogy az enyém!” (ja, előtte is marha idegesnek látszott emiatt…:) )

Amikor megszületett, mindenki a “Jaj, de gyönyörű!” mondattal indított, mikor találkoztunk, aztán eltelt pár hónap, és átváltottunk a “Jaj, ez a gyerek tiszta apja!”  És tényleg, egyre inkább Őt láttam benne én is. Ez a mai napig így van. És, ahogy nő, és csillogtatja előttünk a személyiségét, csak még inkább erősödik ez a dolog. Ez szuper érzés, tényleg, mert tudom, hogy a tökéletes embert választottam gyermekem apjának, és látni egy apró embert aki majdnem olyan, mint Ő, hihetetlen érzés. De… azért vannak dolgok, amikkel kapcsolatban jobban járt volna, ha tőlem örököl inkább. :)

Most a hiszti témára nem térnék ki, mert apja biztosan a dackorszakra fogná, illetve megkérdőjelezné az én hiszti-faktoromat is az övéhez képest, szóval mondjuk, hogy a dackorszak miatt hisztis…

És akkor haladjuk pontonként…

1. Akaratos:

Amit kigondol, azt AKARJA! Próbálkozom a “Nem akarom, szeretném” dologgal, elég kis sikerrel. Apa horoszkópilag kos, ami további magyarázatot nem igényel. Abban bízom, hogy meg tudjuk  neki tanítani, hogy ezt a fajta kitartást más területen (is) hasznosítsa, ahogy Apukája teszi minden nap!

2. Türelmetlen:

Amit akar, azt azonnal. itt próbálkozom a “várj egy pillanatot” “türelem” és hasonló gyenge kísérletekkel, de az eredmény egyelőre annyi, hogy amikor tőle kérek valamit, szépen visszakiabál, hogy “Csak egy pinnanat!” :)

3. Ágy- foglaló:

Értem ezalatt azt, hogy ha véletlen úgy furakszik oda, hogy nem ébredek fel rá (igen, van ilyen) akkor amint visszaalszik, nekikezd a fúrásnak… Kis 15 kilós testét dobálva forgolódik, amíg el nem helyezkedik, de utána is ugyanúgy dobálja a kezeit, a lábait, rugdos, ütlegel… El lehet képzelni, amikor közéjük szorulok… :)

4. “Joe- típus” :

Nem ad a kajájából. Egyik sem… A legviccesebb, amikor egymást szívatják ezzel… :):):)

 “Dodó neeeem, ez Apa vacsorája!”

“Apa ne edd meg, az az én hamikááááááám!” 

5. Bújósak:

Ezt pl imádom… Mikor elfárad, vagy megüti magát, vagy csak egyszerűen olyan a kedve, jön és mondja, hogy “Anya, szeretnék odabújni!”  Vagy esténként megy Apához… “Odabújok Apához a kalapén!”

Én meg olvadozom…

 

Legközelebb ecsetelem azt a kevéske de természetesen kivétel nélkül pozitív tulajdonságot, amit tőlem “kapott” . :):)

(Vagy lehet, hogy azt meg Apának kéne megírnia??:) )