Napjaink

Telnek… gyorsan… főleg a hétvégi napok. :( Olyan jó hármasban, és végre az idő is szép, de a dolgunk is sok, így sajnos nincs mindig idő hogy “csak úgy” sétálgassunk, császkáljunk a jóidőben.

Dorka még mindig akaratos, kezdem elfogadni, hogy ez nem időszakos dolog nála, hanem egész egyszerűen ő ilyen. Nem mindig tudjuk zökkenőmentesen kezelni, előfordul a hiszti, játék dobálás, Apa- verés és bünti is. Csak reménykedem, hogy eredménye is lesz hamarosan… :)

Bölcsit imádja, utána még sétálgatunk, játszóra megyünk, ahogy tegnap is, megvártuk Apát és együtt jöttünk haza. Imád homokozni, hintázni, mindenre felmászni, virágot szedni, és szagolgatni, és közben persze dumálni, és énekelgetni is kell :)

Szövege továbbra is kemény, imádom, mikor mesekönyvből mesél… :) Újabban már nem is engedi hogy én meséljek, inkább ő mesél Bubunak :) Rafinált is, már hátulról közelíti meg az olyan kéréseket amikre félő hogy nemleges választ kapna…

Pl: Este lefekvés előtt :

Én: Dodó, adj egy puszit Apának és menjünk lefeküdni!

Dodó odajön ad nekem egy puszit. “Anya, adok neked puszit, jó?”

(Utalva ezzel arra, hogy inkább Apával menne aludni…:) )

Pár kép tegnapról:

Pózkirálynő :)

 

“Anyaaaaa! ott a hintaaaaaaa!” :)

Ő találta a katicát, és jött, hogy fényképezzük le és mutassuk meg Apunak! :) 

Szitál… Gyönyörű egyenes háttal :):) 

“Anyaaaa! Gyere, szállj be, megyünk haza!”

“Orgonya” :)