2009. október 15., csütörtök

Nevelés avagy hogyan (nem) mutatunk példát...


Azt gondolom a legtöbb nőnek világos elképzelései vannak a neveléssel kapcsolatban, mielőtt imádott csemetéje megszületik... És hát csak bízom benne hogy nem én vagyok az egyetlen akinek az élet szépen átírta a forgatókönyvet... :)
Szóval, próbáljuk terelgetni a nőt, nem szeretem a nevelés szót, igyekeznék inkább példát mutatni, amivel csak az a baj, hogy egyetlen percre sem lehet lazsálni mert a kis szemfüles azonnal kiszúrja és az hagyján hogy észreveszi szóvá is teszi!!
Néhány példa...

Rendrakás a nappaliban...
Én: Dorka vidd be a nadrágodat a szobádba.
Dodó: "Anya, hogy kell szépen mondani?"


Vásárlás vége, baromi nehéz zacsi, a kocsit meg nincs kedvem visszatolni hagyok egy kis melót az unatkozó pultot támasztó biztonsági őrnek is.

Dorka: "Anya, visszatolom a kocsit!"
Én: Nem kell szivem, majd innen elviszik a nénik, gyere, mert nehéz a szatyor.
Dorka: "Anya, de akkor a bácsi majd kidobja a kukába!" (ezzel a fenyegetéssel tudom csak rávenni hogy elpakolja a játékait maga után)


Imád zokni nélkül lenni, ami hát most hogy nincs már nyár, nem igazán jó, nagy harcok vannak, hogy ne vegye le.
Egyik ilyen alkalommal amikor észreveszem hogy nincs rajta zokni rászólok hogy kerítse elő a zoknit és vegye fel... Mire bemegyek, látom a zokni a kezében, majd mikor észrevesz eldugja a háta mögé...
Én: Dodó hol a zoknid?
Dorka: "Elvitték a manók!"

Szóval azt hiszem a fegyvereinket szépen ellenünk fordítja, és néha már nem is tudom ki kit nevel... :)

1 megjegyzés:

  1. Édesem, megeszem egyszer.
    Ez a kép az a tipikus "szeme se áll jól". :-)
    Annyira huncut, és olyan nagylány már, hihetetlen.

    VálaszTörlés