Az én kedvenceim…

Kedves Barátnőm kérésére- hívására leírom én is milyen könyvek azok amik nálam a polcon is sorakoznak. Sajnos (vagy nem?) ebben is válogatós vagyok. Szeretem, ha egy könyv az első lapjától magához láncol, úgy, hogy mikor befejezem sem tudom letenni. De valljuk be, mostanában kevés ilyen könyv íródik… Sajnos. Szeretem, ha együtt tudok élni a főhőssel, szeretem, ha megváltoztat valamit bennem a könyv miután elolvasom…

Volt egy nagyon kedves kollégám aki az első könyvet ajánlotta nekem, amit mutatni szeretnék:

  Závada Pál: Jadviga párnája

Nem egyszerű olvasmány, mert nem könnyű mai nyelven íródott, inkább régies, de gyönyörű magyar nyelvet használ.

Minden férfinak ajánlom, mert sokat lehet tanulni belőle, odaadásról, önzetlen szerelemről, bár ez így túl nyálas, így egy pasi sem fogja kézbe venni..:) lehet nekem azért tetszett annyira, mert voltam a főhős helyzetében, amikor azt érzed, mindennél jobban szeretsz valakit, aki ezt cseppekben viszonozza csupán… Azt sem feltétlen őszintén…

És innentől csak egy írómat emelném ki akiért rajongok, minden könyvét olvastam. Nem mind tetszett, de persze az a kevesebb.

Ő Paolo Coelho.

Tizenegy perc:

Nem szépítem egy prostiról szól, aki szerencsét próbál Genf- ben, ahol pillanatok alatt az utcán találja magát. Mélységek, magasságok, szerelem, kis spiritualitás, már ami a szex részét illeti… Az első könyv volt, amit a “zsenitől” olvastam, eddig kb 5ször, és még mindig nem unom…

 

Veronika meg akar halni:

Ez a kedvencem mind közül, ez változtatott alapjaiban az életem szemléletén, ezután változtam olyanná, amiből itt már olvashattatok kis ízelítőt…:) Mindenkinek ajánlom, aki… Nem, tényleg mindenkinek!!

Egy kis kedvcsinálónak elmondom, hogy Veronika élete nem olyan, mint a miénk, nincsenek megoldhatatlan gondjai, mégis úgy dönt véget vet az életének. Nem sikerül, és amikor felébred egy elmegyógyintézetben találja magát, ahol közlik vele, hogy ugyan megmentették, de haldoklik, és csak napjai vannak hátra… Szintén van benne a spirituális vonalból mint a többi könyvében is, de nem olyan idegesítően elvont módon, hanem finoman, éreztetve, hogy ez a mi életünkben is megtalálható dolog. Imádtam!!

 A Piedra folyó partján ültem és sírtam:

Ez a könyv csak egyszerűen “szép”. Tudom, könyvre ilyet nem mondunk, de ez az… Központ a szerelem, két szerelmes, akik 10 év után újra találkoznak, a lány közben független az érzéseit profin elrejtő nő lett, a férfi pedig vallási vezető… Egy közös utazás, ahol az élet nagy kérdéseire keresik a választ…

 

 Az alkimista:

Az egyetlen könyv, amire azt mondom, hogy nem különösebben tetszett… Nem rossz, mert izgalmas de ez az amiben a spirituális rész már egy kicsit sok nekem. És volt, ahol elvesztettem a fonalat. Persze lehet, hogy nem terhesen kellett volna olvasni… :)

 

Az ördög és Prym kisasszony:

Az összes közül a legizgalmasabb, mondom ezt úgy, hogy nálam főleg a szerelmes, érzelmekről szóló könyvek viszik a prímet, ebben nem ez a központ, és mégis… Nem tudtam letenni, és eddig 3-szor olvastam el, mindháromszor adott újat.

Ízelítő :) Kis falu, olyan haldokló falucska, öregek lakják, semmi izgalmas. Megérkezik az idegen a faluba, aki Prym kisasszonynak felajánl egy rakás pénzt, ha rábeszéli a falubelieket, hogy öljenek meg valakit maguk közül…

És amiknek még előtte vagyok:

A győztes egyedül van:

Ha jól láttam a legújabb könyve. Remélem a névnapomra megérkezik…:)

 

 

 

 

 Szerelem:

Idézetes könyv, mintha nekem szedték volna össze… :)

 

 

 

 

Most hirtelen ennyi, én ezeket olvastam, ezek a kedvencek, és nehezen veszem rá magam, hogy újhoz nyúljak, sok futtatott könyvben csalódtam már…

Szilvi, Timi nektek dobom a labdát! :)