Sütés...

Újabban szeretek főzni/ sütni. És az hogy mostanában egyre nagyobb százalékban sikerülnek amit kipróbálok, nagy önbizalommal lát el ezen a téren. Mikor terhes lettem, mindig arról álmodoztam, milyen jó lesz majd, mikor úgy fogok a lányommal együtt főzőcskézni, mint Stahl Judit a műsorában. Csak arra nem gondoltam, hogy ott nem veszik fel valószínű amikor a kölkök hisztirohamot kapnak, mert nem ehetnek nyers húst, vagy mikor 10-ből 4 tojást összetörnek.(vagy ők nem is csináltak ilyeneket?) Szóval nálunk valahogy így néz ki egy ilyen próbálkozás... Bevonulunk Dorkával a konyhába. Brüno vagy alszik, vagy kiengedem a folyosóra hogy a hobbijának hódoljon, azaz nézegesse, vadássza a korlátra szunyókálás céljából letelepedett galambokat. :)
Szóval, egy átlag másfél órás főzés/sütés nálunk legalább 4 órát tart. Amit én előkészítek, Dorka eltünteti, kiborítja, megeszi... Nagyon lelkes, mindent ő akar beleönteni, összekeverni, összegyúrni, és ez működik is addig, amíg hátat nem fordítok. Mert onnantól úgy önállósítja magát, hogy azt és oda önt ahová Ő gondolja! Így kötött ki mondjuk az épp a gázról leemelt bablevesbe pufi, vagy a tegnapi már kelesztésre félretett kalácstésztára fél liter tej.
És közben humorizál is... Este Apával melegszendvicset csinálnak. Megszerzi magának a tubusos pizzakrémet. Letekeri és nyalogatja. Apja észleli, és elvenné, mire rafináltan eldugja a háta mögé, és közli, hogy "Eltűnt a kupak, szerintem elvitték a manók!"

Amikre biztosan számítani lehet ténykedése végére:
1. A végére a hajától a talpáig lisztes, holott kb 20-szor fenyegetem meg, hogy kizavarom, ha belemászik a tálba.
2. Minimum egy tojás összetörik.
3. Biztos hogy megeszik valami olyat ami nem tetszik neki (élesztő pl) és ettől üvölt.
4. A kutya jóllakik a neki Dorka által ledobott dolgokkal.
5. A vérnyomásom olyan 200 körül mozog.
6. Megfogadom hogy többet nem engedem be.

És másnap mégis lelkesen indulunk együtt újra főzni/ sütni.